Technikák a problémák hibaelhárításához

Mik a probléma tünetei?

Amikor megkezdi egy probléma ismertetését, a legnyilvánvalóbb kérdés az, hogy Mi a probléma? A kérdés egyszerűnek tűnhet, azonban tovább bonthatja számos, jobban lényegre törő kérdésre, amelyekkel tisztább képet kaphat a problémáról. Ilyen kérdések lehetnek például az alábbiak:

• Ki vagy mi jelentette a problémát?
• Milyen hibakódok és -üzenetek jelentek meg?
• Milyen értelemben hibásodott meg a rendszer? Például hurokról, lefagyásról, összeomlásról, teljesítménycsökkenésről vagy helytelen eredményekről van szó?

Hol lépett fel a probléma?

A probléma eredetének meghatározása nem mindig egyszerű, azonban ez a probléma elhárításának egyik legfontosabb lépése. Számos technológiai réteg helyezkedhet el a jelentést küldő és a meghibásodott összetevők között. A hálózatok, lemezek és illesztőprogramok csak néhány példát jelentenek azon összetevőkre, amelyeket figyelembe kell venni a problémák kivizsgálásakor.

Az alábbi kérdések segítségével a probléma fellépési helyére összpontosíthat a problémás réteg azonosításához:

• A probléma egyetlen operációs rendszerre jellemző, vagy több operációs rendszeren is előfordul?
• Az aktuális környezet és konfiguráció támogatott?
• Mindegyik felhasználónál jelentkezik a probléma?
• (Több helyet magában foglaló telepítések esetén.) Mindegyik helyen jelentkezik a probléma?

Attól még, hogy egy adott réteg tesz jelentést a problémáról, a probléma nem feltétlenül abból a rétegből ered. A probléma eredetének azonosítása magában foglalja azon környezet megismerését, amelyben a probléma fellépett. Szánjon némi időt a problémás környezet teljes ismertetésére, beleértve az operációs rendszert és a változatot, a megfelelő szoftvereket és változatokat, valamint a hardverinformációkat. Ellenőrizze, hogy a használt környezet támogatott konfiguráció-e. Számos probléma eredeztethető olyan szoftverek inkompatibilis szintjeiből, amelyeket nem együttes futtatásra terveztek, vagy nem tesztelték azokat együtt mindenre kiterjedően.

Mikor lépett fel a probléma?

Határozza meg a hibához vezető események részletes időrendjét, különösen az egyszer előforduló eseteknél. Az időrendet legegyszerűbben a visszafelé irányuló kutatással határozhatja meg: kezdje a probléma jelentésének időpontjával (a lehető legpontosabb, akár ezredmásodperces pontosságú időponttal), majd haladjon visszafelé az elérhető naplókon és információkon keresztül. Általában a diagnosztikai naplókban található első gyanús eseménnyel érdemes kezdeni.

Az események részletes időrendjének a meghatározásához válaszolja meg az alábbi kérdéseket:

• A probléma csak a nappal vagy az éjszaka egy bizonyos időpontjában lép fel?
• Milyen gyakran lép fel a probléma?
• Milyen eseménysorozat vezetett azon időponthoz, amikor a problémát jelentették?
• A probléma a környezet módosítását követően, például szoftverek vagy hardverek frissítését vagy telepítését követően lépett fel?

Az ilyen jellegű kérdésekre adott válaszok vonatkoztatási rendszert biztosítanak a probléma kivizsgálásához.

Milyen körülmények között lépett fel a probléma?

A hibaelhárítás fontos része annak ismerete, hogy a probléma fellépésének időpontjában mely rendszerek és alkalmazások futottak. A környezettel kapcsolatos alábbi kérdések segítséget nyújthatnak a probléma kiváltó okának azonosításához:

• A probléma mindig ugyanazon feladat végrehajtása közben lép fel?
• A probléma fellépéséhez adott eseménysorozat vezet?
• Meghibásodnak más alkalmazások is a probléma fellépésével egy időben?

Az ilyen jellegű kérdésekre adott válaszok segítséget nyújthatnak azon környezet ismertetéséhez, amelyben a probléma fellép, illetve meghatározhatják az esetleges függőségeket. Vegye figyelembe, hogy a nagyjából egyidejűleg fellépő problémák nem feltétlenül kapcsolódnak egymáshoz.

Újra előidézhető a probléma?

A hibaelhárítás szempontjából az ideális probléma az a probléma, amely újra előidézhető. Ha egy probléma újra előidézhető, akkor általában több eszköz és eljárás is a rendelkezésére áll a kivizsgálás elősegítéséhez. Az újra előidézhető problémákat gyakran egyszerűbb meghatározni és elhárítani.

Az újra előidézhető problémáknak azonban lehet egy hátrányuk: ha a probléma jelentős hatást gyakorol az üzletmenetre, nem célszerű újra előidézni. Ha lehetséges, a problémát tesztelési vagy fejlesztési környezetben idézze elő újra, amely általában nagyobb rugalmasságot és irányíthatóságot biztosít a kivizsgálás során.

• Újra előidézhető a probléma tesztelési rendszeren?
• Több felhasználó vagy alkalmazás is szembesül ugyanazon típusú problémával?
• Újra előidézhető a probléma egyetlen parancs, több parancs vagy egy adott alkalmazás futtatásával?