Integrált pénzügyi megoldások, kockázatok, magyar sajátosságok
Az IBM a Pennsylvania Egyetemmel és az Economist Intelligence Unit-tal együttműködésben világszerte 1200 pénzügyi igazgatót és vezető pénzügyi szakembert kérdezett meg arról, hogy milyen változásokra készülnek szakterületükön, milyen hatást fejt ki rájuk a globalizáció, hogyan látják a pénzügy új szerepét a vállalatok irányításában. Az IBM Magyarország nagyvállalati pénzügyi vezetőket és a tanácsadásban, oktatásban tevékenykedő pénzügyi szakembereket hívott meg szűk körű beszélgetésre a pénzügyi funkció jövőjéről.
A kutatás azt mutatja, hogy a hatékony vállalatirányítás fontos alapelemeivé válnak az olyan integrált pénzügyi megoldások, amelyek a cég teljes egészét lefedő standardokat, egységes számviteli- és számlarendszert, egységes adatdefiníciókat és egységesített folyamatokat használnak. A cég működése átláthatóbbá válik, ami segíti a tervezést és a kockázatok megfelelő értékelését. A pénzügyi vezetőnek több ideje jut analitikus tevékenységekre, döntéstámogatásra és ellenőrzésre, s több szempontot képes figyelembe venni munkája során.
A kerekasztal-beszélgetés gondolatai:
Melyek a legfőbb kockázatok, amelyet, mint pénzügyi vezetők érzékelnek itthon?
A kisebb cégek gyakran próba-szerencse alapon vágnak bele üzletekbe. Végső soron ezért a legnagyobb kockázatot a magyar vállalatok számára saját vezetőik döntései jelentik.
A magyar középméretű cégek legnagyobb problémája, hogy nincs mögöttük megfelelő tudásbázis. Ezeknek a cégeknek a vezetői nem képesek átgondolni, hogy a döntéseik hatása túlnyúlik a profitérdekeiken. Jól látszik ez abból, hogy egy felmérés szerint a kkv-k 80 százaléka egyáltalán nem akar növekedni, a működés célja a tulajdonosok egzisztenciájának fenntartása.
Bizonyos iparágakban jobban bele kellene épülnie a kockázatmenedzsment fogalmának a gondolkodásba. Az építőiparban például ma senki sem akarja elfogadni az előrefizetés intézményét, ami pedig csökkentené a projektek sikeres befejezését fenyegető kockázatokat. A nem teljesítéstől, vagy rosszul teljesítéstől való félelem, és az általános bizalmatlanság azonban ma sokkal erősebb, mint a kockázatoktól való félelem.
Kockázatot jelent Magyarországon, hogy a középtávú gazdasági előrejelzések nem megbízhatóak, ami megnehezíti a tervezést, és a kockázatok felbecsülését.
Jelentős kockázati tényező az adóelkerülés, a tisztességtelen verseny kiterjedtsége, így a fehér zónában működő cégek eleve versenyhátránnyal indulnak, mert költségeik magasabbak.
Fontos kockázat a hivatalok és hatóságok kiszámíthatatlan működése, a szabályzatok, rendeletek kétértelműsége.
Kockázat a kulcsemberek megtartása és a jó vezetők kiválasztása.
Lényeges kockázati elem lehet a befektetéseknél, beruházásoknál, ha valamilyen fontos tényezőt nem vettek figyelembe, vagy nem voltak képesek előre jelezni. Az oktatásban például tíz éve féltucatnyi versenytárs küzdött a jó képességű hallgatókért, ma tízszer ennyi. Vajon fenntarthatóak-e így színvonalas oktatási intézmények, olyanok, amelyek alkalmasak a piaci igényeknek megfelelő képességű szakemberek kibocsátására?
Kockázatot jelent továbbá, ha a cégek nem tartanak lépést a technológia változásaival. A pénzügyi területen például az informatikai beruházások megspórolása jelentős versenyhátrány okoz, s akár a társaság létét is veszélyeztetheti.