Komoly versenyeztetés után az IBM szuperszámítógépe került az Országos Meteorológiai Szolgálat budai központjába, hogy segítse az eddigieknél is pontosabb időjárási veszélyjelzést.
2006. augusztus 20-a óta sajnos egyre többen tudjuk, hogy az időjárás olykor igencsak kiszámíthatatlan és kegyetlen tud lenni, és azóta sokkal komolyabban vesszük a meteorológusok prognózisait, figyelmeztetéseit. A pusztító természeti erők közül Magyarországon elsősorban a légköri folyamatok által keltett veszélyekkel kell számolni: pusztító szélviharokkal, jégesőkkel, árvizekkel, aszállyal. Az időjárási csapások erős tér- és időbeli szórást mutatnak, egy földrajzi kistérség méretétől akár országrésznyi méretűre is változhatnak. Érthető tehát, hogy az időjósok a legjobb, legnagyobb teljesítményű számítógépeket fogják munkára a minél pontosabb előrejelzések érdekében – így került Magyarország legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépe az OMSZ Kitaibel Pál utcai központjának alagsorába. A gépről és feladatairól Tölgyesi Lászlóval, az OMSZ Távközlési és Informatikai Főosztályának vezetőjével beszélgettünk.
– Úgy tudom, meglehetősen hosszú éles versenyeztetési folyamat után döntöttek az IBM szuperszámítógépe mellett. Egyáltalán, milyen feladatokra szánnak egy ilyen komoly berendezést?
– Az „Új Magyarország Fejlesztési Terv” (NFT II.) keretében a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) lehetőségét felhasználva nyújtottunk be pályázatot. A célunk egy olyan meteorológiai fejlesztés volt, amely lehetővé teszi a veszélyes időjárási jelenségek észlelését, követését és előrejelzését hazánk minél kisebb térségeire lebontva. Az ehhez kapcsolódó nagy számítógépes beruházás előkészítéseként három, komoly múlttal rendelkező, számítógépgyártással foglalkozó céget (HP, IBM, Silicon Graphics) kértünk fel az ajánlattételre.
– Hogyan kell elképzelnünk egy ilyen felkérést? Paramétereket, leírásokat kértek a gépekről?
– Meteorológiai modellkódokat adtunk át a pályázóknak, hogy ezeket futassák, ezeket teszteljék számítógépeikkel, majd az így kapott benchmark eredmények birtokában döntöttünk. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy valamennyi ajánlat jóval többet tudott annál, mint amit a kiírásban meghatároztunk, azonban a jók között is volt egy legjobb, ami ebben az esetben az IBM ajánlata, pontosabban szuperszámítógépe volt, amit a központi közbeszerzés keretében meg is rendeltünk, és amit ez év februárjában már le is szállítottak.
– Milyen számítógépről van szó?
– A gép egy IBM System x iDataPlex dx360 M2 szerver, 280 darab Intel Xeon 5500-as, négymagos processzorral és 3,2 terabájtnyi (RAM) memóriával. Megjegyzem, nekünk nem az volt a fontos, hogy a szerver Magyarország leggyorsabb szuperszámítógépe legyen, hanem inkább az, hogy a céljainknak a legjobban megfeleljen.
– Az előbb kistérségi riasztórendszerről beszélt, illetve arról, hogy ennél kamatoztatnák a szuperszámítógép tudását. Hogyan?
– Ha valaki megnézi az Országos Meteorológiai Szolgálat jelenlegi honlapját www.met.hu (Ezennel elhagyja az IBM webhelyet) rögtön a főoldalon láthatja a veszélyjelzésre vonatkozó, térképes információkat, 1-3 órára előre, illetve éjfélig. Itt Magyarország hét régióra van osztva, ezen jelezzük, milyen időjárási helyzetre (esetleg vészhelyzetre) lehet számítani. Az 1-3 órás vészjelzést riasztásnak hívjuk, a többit figyelmeztető előrejelzésnek, hiszen ez utóbbi azért nem annyira pontos.
Veszélyjelző rendszerünk a 2006-os sajnálatos események óta jól működik, ugyanakkor mi is látjuk a rendszer korlátait: ha egy heted Magyarországnyi régióra adunk ki egy riasztást, az – a viszonylag nagy terület miatt - nem jelenti azt, hogy az egész régióban olyan lesz az időjárás. Itt értünk el a szuperszámítógép-projekt lényegéhez: megpróbáljuk növelni a felbontást, azaz az eddigieknél kisebb térségekre fogjuk majd kiadni a veszélyjelzést, megbízhatóbbá próbáljuk tenni a riasztásokat, csökkentve a feleslegesen kiadott riasztások számát. Mindehhez az eddigieknél finomabb előrejelzési modell futtatására van szükség, ehhez választottunk ilyen nagy teljesítményű komputert.
– Ha már a teljesítménynél tartunk: mit tud a választott számítógép?
– Számtalan, az informatikusok által bevezetett definíció van arra, hogyan lehet egy számítógépet jellemezni. Ilyen például, hogy milyen processzora van, mekkora a memóriája stb. Sok múlik még azon is, milyen operációs rendszert, fordítóprogramot futtat, de persze az is sokat számít, hogy milyen a rajta futó alkalmazás. Pontosan ezért követi most már évek óta a Meteorológiai Szolgálat azt a gyakorlatot, hogy csak a „saját szemének hisz”, azaz mondhatják nekünk, hogy egy számítógép az adott gyártó laboratóriumában hány műveletet végez el másodpercenként, mi inkább arra vagyunk kíváncsiak, miként boldogul a mi kódjainkkal. Persze hogy a kérdésére válaszoljak, az IBM szuperszámítógép paraméterei a hétköznapi felhasználók számára lenyűgözők. Össze sem lehet hasonlítani egy ilyen gépet akár a mai legnagyobb teljesítményű asztali PC-kkel vagy notebookokkal, már csak azért sem, mert e szupergépben 280 processzor dolgozik (pontosabban 1120 darab, hiszen négymagos processzorokról van szó).
A főosztályvezető még azt is megemlíti, hogy az eddigi leggyorsabb, 200 processzoros számítógépüknél (amelyen jelenleg a numerikus modellek futnak) körülbelül 18-szor gyorsabb az új számítógépes konfiguráció. Ez a fajta sebességnövekedés pedig azt jelenti, hogy a kisebb térségekre vonatkozó előrejelzések is gyorsan elkészülhetnek.
– És pontosabb is lesz az előrejelzés?
– Az időjárás-előrejelzésben sajnos nincsen százszázalékos pontosság, és egyhamar nem is lesz. Ez azonban nem a szakmai tudáson és nem is a számítógépeken múlik, hiszen – mint említettem – időjárás-előrejelzési modelleket futtatunk, s már maga a modell szó is utal arra, hogy a valóság egyfajta leképezéséről van szó. Az egyenletek, amelyek leírják a légkör változásait ugyan egzaktak, azonban a kiinduló állapotot nem ismerjük egészen pontosan (ahhoz minden egyes pillanatban számos légköri paraméter pontos ismeretére lenne szükség, amire természetesen nincsen mód), azért beszélünk csak modellekről. Ezzel együtt elmondható, hogy az egyre nagyobb teljesítményű számítógépeknek köszönhetően ma már 10-12 napra tudunk olyan pontos prognózist adni, mint 10-15 évvel ezelőtt 2 napra.
– Nemrégiben zajlottak a tesztfuttatások, ahol már élesben kellett bizonyítania a szuperszámítógépnek…
– Elmondhatjuk, hogy minden az előzetes várakozásnak megfelelően történt, az IBM gép azt „hozta”, amit vártunk tőle. A kollegák most folyamatosan átteszik a régebbi gépünkön futó modelleket erre az új gépre, majd ha minden megfelelően működik, hozzálátnak az új fizikai paraméterek betáplálásához és a felbontás növeléséhez.
– Ezek szerint egy darabig párhuzamosan működik majd a régi és az új rendszer?
– Természetesen, hiszen nálunk roppant fontos a folyamatos rendelkezésre állás, az időjárás ugyanis nem szünetel, hétvégén sem, ünnepek alatt sem. Éppen ezért, amikor kiválasztottuk ezt a gépet, nem csak a gyorsaságát néztük, legalább ennyire fontos volt a megbízhatósága, illetve sokat nyomott a latba a géphez járó hároméves garancia is, ami azt jelenti, hogy az elkövetkező három esztendőben karbantartásra sem kell költenünk.