Az idei esztendő egyik legfontosabb informatikai hívószava a cloud computing (felhőalapú számítástechnika). Az első hallásra kissé szakmainak hangzó fogalom mögött megbízható szolgáltatások húzódnak, amelyeket számos területen kamatoztathatnak a felhasználók.
Több mint 17 éve foglalkozik a joggal és adózással foglalkozó szakemberek minél szélesebb körű kiszolgálásával a Complex Kiadó Kft., ahol már három éve használják azt a szolgáltatást, amely csak mostanában kezd divatossá válni az információtechnológiában. A cloud computingról, azaz a felhő alapú számítástechnikáról, pontosabban annak hozadékáról Csepregi Horváth Kristóffal, a cég informatikai igazgatójával beszélgettünk.
– Egy olyan cég munkájában, mint amilyen a miénk, két meghatározó tényező van, egyrészt a remek dolgozói állomány, másrészt az adatvagyon – kezdi az igazgató. – Elsősorban elektronikus kiadványokat, illetve könyveket adunk ki, s mindez magával hozta az attól való félelmet, hogy mi van, ha bármilyen probléma folytán megsemmisülnek a fontos adatok. Ráadásul ez a kellemetlen lehetőség még inkább előtérbe került, amikor beléptünk az online világba. Hiába mentjük el ugyanis itt, házon belül az adatokat (akár minden nap), attól azok még veszélyben vannak, tehát másutt, egy igazán megbízható helyen (is) el kellene menteni őket. Viszont hiába mentjük le máshol, az információkra nekünk itt, helyben van szükségünk, gyakran igen gyorsan. Elkezdtünk tehát olyan megoldást keresni, ami lehetővé teszi, hogy az adatokat könnyen kihelyezzük más, biztos helyre, ám ha szükséges, a lehető leggyorsabban visszanyerjük.
– Így találtak rá az IBM-re?
– Igen. Amikor ugyanis körülnéztünk, nem találtunk más olyan szolgáltatót a piacon, aki megfelelt volna az elvárásainknak. Hosszas tárgyalások után három évvel ezelőtt kötöttünk szerződést az IBM-mel, és azóta én – ha fogalmazhatok így – nyugodtan alszom, hiszen biztonságban tudom a cég adatait.
– Részletezné, hogy mi az IBM szerepe, feladata ebben a felállásban?
- A legaktuálisabb anyagok itt helyben, a szervereinken tárolódnak, de persze egy másolatuk az IBM szerverein is megvan, ráadásul ez utóbbiakon őrzik régebbi anyagainkat is, amelyekhez azért, lévén jogszabályokról szó, időről időre vissza kell nyúlnunk.
– Mekkora adatmennyiségről van szó?
– Meglehetősen nagyról, hamarosan elérjük a 3 terabájtot. Roppant kedvező, hogy nem nekünk kell házon belül gondoskodnunk ilyen hatalmas információtömeg tárolásáról.
– Hogyan férnek hozzá az adatokhoz?
– Nos, itt érünk el a manapság oly gyakran emlegetett cloud computing fogalmához. Miről is van szó? A magam egyszerű megfogalmazásában mindezt úgy kell elképzelni, hogy valahol az internet világában – mintha egy felhőben lenne – van egy szolgáltatás számomra, ahová én kihelyezhetem az adataimat, de ha kell bármikor visszakapom ezeket. Viszont nem nekem foglalkoznom a tárolással és az egész folyamat menedzselésével. Ezt nyújtja nekünk az IBM, és számunkra ez a cloud computing lényege, bár amikor szerződést kötöttünk, még nem ismertük, nem használtuk ezt a kifejezést.
– Biztonságban érzik az adataikat? Mégiscsak valahol távol tárolódnak…
– A biztonság elsősorban azt jelenti számunkra, hogy mennyiben bízhatunk abban, hogy amikor szükséges, akkor valóban rendelkezésre állnak az információk. Úgy gondolom, hogy ha köt egy ilyen szerződést egy cég, akkor meg kell bíznia a partnerében. Természetesen megbízunk az IBM-ben, de azért rendszeresen tartunk ellenőrzéseket, vészhelyzetet szimulálunk stb. Azt kell mondanom, soha, semmi gondunk nem volt az információ visszaállításával. Az adatok biztonsága is garantált, hiszen megfelelően titkosított csatornán kommunikálunk az IBM szervereivel, s náluk is csak arra feljogosított szakemberek férhetnek az adatainkhoz.
– Kellett-e mindehhez speciális szoftvert telepíteni önöknél, és szükség volt-e továbbképzésre?
– A szoftvert az IBM adta, IBM-es szakemberek telepítették, és be is üzemelték. A kollegáim egy rövid, mindössze pár órás képzést kaptak, de azt kell mondanom, hogy egy átlagos számítástechnikai ismeretekkel rendelkező felhasználó is rövid idő alatt elsajátíthatja a program kezelésének mikéntjét.
– Mennyiben könnyíti meg a munkájukat a felhőalapú tárolás?
– Régebben az egyik munkatársunk ideje jó részét a mentéssel töltötte, most viszont mindez automatikusan történik, azaz meg van adva, hogy milyen fájlokat, milyen rendszerességgel mentsen a rendszer.
– A tárolás idejétől vagy az információ mennyiségétől függ a szolgáltatás ára?
– Két fő szempont határozta meg az árat. Az egyik a szolgáltatás színvonala, a másik az adatmennyiség. És természetesen az árban benne van a rendelkezésre állás is, a garancia arra, hogy adott időn belül megkapjuk az adatainkat.
– Ezek szerint, ha túllépnek bizonyos adatmennyiséget többet kell fizetniük. Nem gondoltak arra, hogy törölnek/töröltetnek az adatokból?
– Nálunk legfeljebb priorizálni lehet az adatokat, azaz olyan szempontok szerint csoportosítani, hogy melyek azok, amelyeket gyakrabban, és melyek azok, amelyeket ritkábban is elég menteni. Persze vannak olyan fájljaink, amelyeket törölni is lehet, de nem ez a jellemző. Mi ugyanis olyan adatokat (jogszabályokat) szolgáltatunk, amelyeknél a húsz évvel korábbi állapot is fontos lehet.
– Milyen a kapcsolatuk az IBM-mel?
– Heti kapcsolatban vagyunk velük, van egy kontaktszemély, illetve csapat, akit bármikor el tudunk érni. És ezt néha meg is tesszük, hiszen olykor szükségünk van egyeztetésre, tanácsokra.
– Úgy tudom, 2011 elején lejár az IBM-mel kötött szerződésük. Meg fogják hosszabbítani?
– Őszintén megmondom, a szerződés lejártának tudatában már körülnéztünk a piacon, hiszen – felelősségteljesen gazdálkodó vállalat lévén – mindenféle egyéb lehetőséget meg kell fontolnunk. Sokféle cloud computing megoldás létezik ma már a hazai piacon is, de olyan szintű szolgáltatást, mint amilyet az IBM nyújt, egyelőre nem találtunk.
